Kulturális

Isten kezében (2005.)

József Attila személyéről, rendkívüli érzékenységéről, a transzcendens felé való nyitottságáról, s azt versbe foglaló rendkívüli tehetségéről és szenvedéséről beszélnek a műsorban megszólalók. Arról, hogyan némult el a vallásos gondolkodás a pártba való belépéskor, hogyan szólalt meg újra a párttal való kapcsolat megszűnése után, s hogyan kísérelték meg elhallgattatni bűntudatát az orvosok, akik arra próbálták rávenni: felejtse el Istent, s akkor megszabadul a gyötrődéstől.

Isten kezében (2003. november 15.)

A műsorban Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos eleveníti fel közösen gyermekkori emlékeiket fotók és magnófelvételek segítségével. Beszámolnak gyermekkorukról, zenei neveltetésükről, a Deák téri evangélikus gyülekezet énekkarában, a Lutherániában való részvételükről, a Kaláka együttes megalakításáról, és a kétszemélyes zenélésekről. Megtudhatjuk, hogyan kezdték el együtt megzenésíteni először a Kányádi verseket, majd hogyan folytatták munkájukat a páli levelek, a hegyi beszéd, és a zsoltárok megzenésítésével.

Isten kezében (2004. december)

Lukács evangéliuma a karácsonyi történetben angyalok megjelenéséről is tudósít. Az Ó- és az Újszövetség több helyen is említi Isten hírvivőit. Hogyan jelentek meg egykor az angyalok és hol vannak ma? Ebben a kérdéskörben szólalnak meg az interjúalanyok. Jelenits István piarista szerzetestanár az angyalok bibliai megjelenéseiről, feladatairól beszél. Zászkaliczky Zsuzsanna művészettörténész az angyalábrázolás fejlődését mutatja be a képzőművészetben, és példákkal illusztrálja az angyalok funkcióját az ábrázolásokon.

Isten kezében (2003.)

A műsorban Völgyessy Szomor Fanni vall életéről, művészetéről. A vele készült beszélgetés során elmeséli, hogyan szerette meg az éneklést az ifjúsági énekeken keresztül, hogyan kezdett el gitározni és beszámol arról is, miért volt számára olyan fontos hogy rendszeresen eljuthasson a gyenesdiási ifjúsági konferenciákra. Elmondja, hogyan élte meg annak idején a hite miatti megkülönböztetettséget, és hogy milyen tanulmányokat folytatott ahhoz, hogy a zenei pályát művelhesse.

Isten kezében (2004. július 24.)

A műsorban Petrőczi Éva költő-irodalomtörténésszel beszélget S. Sárdi Margit irodalomtörténész. A beszélgetésből kiderül, miért vette fel annak idején a Petrőczi nevet családneve helyett a költőnő. Petrőczi Kata Szidónia, akit példaképének és „ősanyjának” tekint, a maga korában, az 1600-as évek végén nagy bátorsággal vállalta protestáns hitét, és tett bizonyságot pl. Arnd János lüneburgi püspök írásainak fordításával.

Isten kezében (2004.)

Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu-Alszeg, Fűrészmező az egykoron Magyarországhoz tartozó Barcaság falvai, melynek központja Brassó. Ezen a területen élnek a hétfalusi csángók, akik vallásukat tekintve egységes evangélikus tömböt alkotnak Erdélynek ezen a vidékén. Történetüket, hagyományaikat, magyarként való megmaradásuk nehézségeit mutatja be a műsor. Szép példát láthatunk a polgári népi viseletre, és megismerhetjük azoknak a személyeknek a munkásságát is, akik a magyar nyelv megőrzésén dolgoztak.

Isten kezében (2005. február 19.)

Eric Till kanadai rendező filmjének magyarországi bemutatója kapcsán ad áttekintést a műsor az eddigi filmalkotásokról, melyek a reformátor személyét jelenítették meg a mozilátogatók számára. Ezen filmek áttekintése időrendben: 1927. Hans Kyser: Luther a német reformáció filmje (némafilm), 1952. Curt Oertel: Az engedelmes lázadó, 1953. Irwing Pichell filmje, 1964. A szegény Luther, 1973. Guy Green filmje John Osborne: Luther című gondolati drámája alapján, 1983. Rainer Wolffhardt két részes és Kurt Veth öt részes filmje.

A forradalom hite (2006.)

A film a Református Egyháznak az 1956-os forradalommal kapcsolatos néhány eseményét eleveníti fel. Már az 1948-as erőszakos változtatások utána jelentkeztek a válságtünetek, amelyek a forradalmat közvetlenül megelőző időszakban a teológusok körében is a változtatásra való törekvés hangjait szólaltatták meg. 1955-ben hitvalló nyilatkozatot adtak ki, 1956. október 22-én pedig 19 pontban fogalmazták meg, milyen változtatásokról szeretnének tárgyalni az egyetem dékánjával.

Isten kezében (2002.)

Alberti Tessedik Sámuel szülőfaluja, Szarvas pedig fő tevékenységi helye volt. Az evangélikus lelkész nagy hangsúlyt fektetett a felnövekvő nemzedék nevelésére. Példája nyomán, az ő szellemében folytatják a nevelő munkát a két település immár ismét evangélikus intézményeiben: Albertiben 1992 óta az óvodában és 1993 óta az általános iskolában, Szarvason 2000 óta a Benka Gyula Általános Iskolában.

Magyar emlékek Európában (2004.)

A film ízelítőt ad Magyarország és Németország politikai, egyházi, gazdasági és művészeti kapcsolatairól, a német városokban fellelhető emlékek segítségével. Augsburg: a kalandozó magyarok csatavesztésének emlékét őrzi, a városban pedig ma is látható a XV. században, a felvidéki kereskedő Fuggerek által épített első szociális lakótelep. Bambergben István király lovas szobra látható. Passauban a megözvegyült Gizella királyné lett a niedernburgi kolostor apátnője. Wartburg és Marburg Szent Erzsébet emlékét őrzi.