Dokumentum

A forradalom hite (2006.)

Az 1956-os budapesti forradalom híre átlépte az országhatárt. Az Erdélyben élők számára is felcsillant a remény, hátha vége lesz végre az idegen uralomnak. S mert bátran szólni, énekelni mertek, el kellett szenvedniük a megtorlást. Politikai perben elítélték őket hazaárulás vádjával, özvegy édesanya, feleség, kisgyermek, még meg nem született gyermek mellől vitték el őket a börtönbe. Isten kegyelme, hogy végül nem végezték ki őket, hanem kényszermunkát kellett végezniük, s egy napon rájuk köszöntött a szabadulás órája.

A forradalom hite (2006.)

Az 1956-os forradalom a lengyelekkel való szolidaritást kifejező demonstrációnak indult, s úgy tűnt, Magyarország lerázhatja magáról a szovjet fennhatóságot. Amikor november 4-én a szovjet tankok bevonultak Budapestre, és leverték a forradalmat, sokan úgy döntöttek, jobb, ha elhagyják az országot, mielőtt felelősségre vonnák őket a forradalomban való aktív részvételükért. Őket szólaltatja meg a műsor: Kovács Árpád misszionárius (Stuttgart), Gémes István evangélikus lelkész (Stuttgart), Kati Schumacher Gömöry (Zürich), dr.

A forradalom hite (2006.)

Az 1956-os forradalmat követő orosz megszállás miatt sokan választották az Angliába vagy Ausztriába való menekülést. Az egyházak és a segélyszervezetek készek voltak segíteni az otthontalanná vált embereknek. Nyugaton a menekülteket szinte hősökként ünnepelték.

A forradalom hite (2006.)

A Magyar Kommunista Párt már a koalíciós időkben megkezdte támadásait az egyház ellen. Az egyházak megsemmisítésének leggyorsabb eszköze az volt, ha a vezetőjét eltávolítják. Ezért kellett Rákosinak koncepciós pert indítania Mindszenty József bíboros ellen. 1948. december 25-től 1949. február 3-áig az Andrásy út 60-ban gyógykezelésnek vetették alá, melynek célja akaratának kikapcsolása volt, hogy így gépiesen teljesítsen mindent, amit követelnek tőle.

Isten kezében (2002.)

Dobos Károly 1902-ben született Szolnokon. Teológiai tanulmányai során lehetősége nyílt arra, hogy Amerikában folytathassa tanulmányait. Ezt követően után egy bányászvárosban magyarok között lelkészi szolgálatot is vállalhatott. 1938-ban a Fasori Református Gyülekezet másodlelkészének választotta, emellett volt tíz évig utazó titkára a Keresztyén Ifjúsági Egyesületnek. Az államvezetés koholt vádjai miatt egyházának vezetői vidékre helyezték, ahol hűségesen végezte tovább a lelkészi szolgálatot. Később Pesthidegkútra hívták lelkésznek.

Isten kezében (2002.)

Alberti Tessedik Sámuel szülőfaluja, Szarvas pedig fő tevékenységi helye volt. Az evangélikus lelkész nagy hangsúlyt fektetett a felnövekvő nemzedék nevelésére. Példája nyomán, az ő szellemében folytatják a nevelő munkát a két település immár ismét evangélikus intézményeiben: Albertiben 1992 óta az óvodában és 1993 óta az általános iskolában, Szarvason 2000 óta a Benka Gyula Általános Iskolában.

Isten kezében (2002. november 16.)

A második világháború, a 1956-os forradalom, a rendszerváltást megelőző időszak sokakban érlelte meg azt a döntést, hogy átmenetileg, vagy véglegesen új hazát keressenek maguknak, családjuknak. Sokan választották letelepedési helyül a németországi Württemberg tartomány fővárosát, Stuttgartot. A kitelepültek számára, akik nem akarnak megfeledkezni származásukról, magyar hazájukról, és szeretnék megőrizni, gyermekeiknek, unokáiknak továbbörökíteni anyanyelvüket, fontos találkozási pont az egyház.

Isten kezében (2002. november 30.)

Ünnepi megemlékezést és tudományos ülésszakot rendeztek Budapesten a Deák-téri evangélikus templomban, illetve ökumenikus istentiszteletet tartottak Kolozsváron az evangélikus templomban Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából. A műsor bemutatja, milyen szoros kapcsolata volt már gyermekkorától kezdve, tanulmányai révén Kossuthnak az egyházakkal. Hazafias gondolkodását főként az eperjesi evangélikus kollégiumnak köszönhette. Nagy álma, a protestáns egyházak uniója azonban nem valósulhatott meg.

Isten kezében (2006. július 15.)

Az ezredfordulón néhány balatonparti település gazdagodott újonnan épített templommal, vagy a kor követelményeinek megfelelő színvonalúan felújított intézménnyel. Ezeket mutatja be a műsor. Elsőként Balatonfüredre látogatunk. Riczinger József evangélikus lelkész (Balatonfüred-Dörgicse) és Benczúr László építész beszél az építkezés jelentőségéről a gyülekezet életében, illetve magáról a templomépületről, melynek oltárképét Polgár Rózsa textilművész alkotta, nyilatkozik még Pethő Jenő egyházgondnok.

Isten kezében (2006. augusztus 19.)

Tíz éves évfordulójához érkezett a Szélrózsa találkozó, melyet idén hatodik alkalommal rendeztek meg a szervezők Váralja, Bodajk, Debrecen, Kismaros, Tata után most Szolnokon a Tisza-ligetben. A szervezők vallanak a találkozó kezdeteiről, céljairól, programjairól, az evangélikus egyházban elfoglalt helyéről, szerepéről. Megszólalnak a szervezők: Gáncs Péter evangélikus püspök, Cserháti Sándor evangélikus lelkész, Kodácsy-Simon Eszter doktorandusz, Györe Dániel MEVISZ elnök, Molnárné Nemesvári Rita.