Egyháztörténeti

Semper reformanda (2001.)

A negyedik rész a történelmi Magyarország északi településeire vezet: Detrekő, Felsőőr és Dörgicse a reformáció szempontjából legjelentősebbek. Megszólalnak: Fabiny Tibor egyháztörténész, özv. Gyenge Imréné, Fekete Károly rektor (Debreceni Református Hittudományi Egyetem), Fekete Csaba főkönyvtáros (Debreceni Református Kollégium), Komlósi Péter református esperes. Elhangzik: Bornemisza Péter: Énekecske gyermekek rengetésére 1565 (Szenteltessék Uram a te szent neved), Szenczi Molnár Albert: XLII.

Semper reformanda (2001.)

Az ötödik rész az egykori hódoltsági területre látogat el: Buda, Ráckeve, Laskó a legnevezetesebb a reformáció szempontjából. A kor eseményeiről és reformátorairól beszél: Fabiny Tibor egyháztörténész, Csepregi Zoltán egyháztörténész, Komlósi Péter református esperes és Csáti Szabó Lajos református esperes. Elhangzik: Palatics György: A keresztyén rabok könyörgésének formája 1570 (Uram benned még az én reménységem), Luther Márton: XLVI.

Semper reformanda (2001.)

A hatodik rész a Dunántúl legjelentősebb reformációi központjait mutatja be: Pápát és Sárvárt. Megszólalnak: Koczor György evangélikus lelkész, Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész, Hudi József történész, főlevéltáros, Korsós Bálint, a Református Kollégium igazgatóhelyettese és Gyarmati István espereshelyettes, evangélikus lelkész. Elhangzik: Sztáray Mihály: XXIII.

Semper reformanda (2001.)

A hetedik részben a Felvidék nevezetes reformációi helyeit ismerhetjük meg: Kassa, Bártfa, Zólyom. Akik bemutatják őket: Oremus Zoltán református lelkész, Finta Gergely orgonaművész egyházzenész, Jan Mišák evangélikus esperes, Fabiny Tibor egyháztörténész és Szentmártoni Szabó Géza irodalomtörténész.

Semper reformanda (2001.)

Huszt, Tállya, Sárospatak Kelet-Magyarország reformációi központjai. Ezeket a helyeket mutatja be a sorozat nyolcadik része. Megszólalnak: Csepregi Zoltán egyháztörténész, Veczán Pál evangélikus esperes, Finta Gergely orgonaművész és Dienes Dénes egyháztörténész. Elhangzik: Bornemisza Péter: Búcsúének 1556 körül (Siralmas énnéköm…), Szkhárosi Horváth András: Vigasztaló ének 1549 (Semmit ne bánkódjál Krisztus szent serege), Dobai András: Az utolsó ítéletről (Mikoron az óra immáron bételék).

Semper reformanda (2001.)

A reformációról szóló sorozat kilencedik, egyben befejező része a Partium és Erdély vidékére vezet és mutatja be ezeknek a területeknek a reformáció idején központi jelentőségű településeit: Debrecent, Kolozsvárt és Torockót.

Isten kezében (2005. február 19.)

Eric Till kanadai rendező filmjének magyarországi bemutatója kapcsán ad áttekintést a műsor az eddigi filmalkotásokról, melyek a reformátor személyét jelenítették meg a mozilátogatók számára. Ezen filmek áttekintése időrendben: 1927. Hans Kyser: Luther a német reformáció filmje (némafilm), 1952. Curt Oertel: Az engedelmes lázadó, 1953. Irwing Pichell filmje, 1964. A szegény Luther, 1973. Guy Green filmje John Osborne: Luther című gondolati drámája alapján, 1983. Rainer Wolffhardt két részes és Kurt Veth öt részes filmje.

Isten kezében (2007. október 27.)

A magyar reformáció történetében gyászévtizedként tekintünk az 1671-1681 közötti időszakra. Az ellenreformáció célja a magyar protestantizmus „lefejezése” volt. Ennek érdekében hazaárulással, a törökkel való szövetkezéssel vádolták meg a reformáció prédikátorait, tanítóit. A csúcspontot annak a 42 prédikátornak az elítélése jelentette, akik nem voltak hajlandók megtagadni hitüket. Egy évi gályarabság után a holland de Ruyter admirális közbenjárására bocsátották szabadon a még életben lévő 26 prédikátort.

Isten kezében (2008. február 9.)

A balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthonban rendeztek második alkalommal népzenei találkozót (2008. január 18-20.). A szervezők fontosnak tarják, hogy a még fellelhető népzenei kincseket, hagyományokat ápolják, megőrizzék, és gondoskodjanak arról, hogy a felnövekvő nemzedék az egyházon belül megismerkedhessen azokkal az értékekkel, amelyek az ember lelki életét színesíthetik, gazdagíthatják és egyben közösségteremtő erővel is rendelkeznek. A műsor ízelítőt ad a három napos találkozó sokszínű programjából.

Isten kezében (2008. március 15.)

Milyen szerepük volt az egyházaknak a szabadságharc idején? Milyen mértékben vettek részt az eseményekben, hogyan álltak ki a magyar szabadság ügye mellett? Ezt vizsgálja a műsor a szabadságharc kirobbanásának 460. évfordulóján, bemutatva mind a katolikus, mind a protestáns egyházak vezetőinek, híveinek szerepvállalását az eseményekben. Megtudhatjuk, miért nem érte váratlanul a katolikus egyházat a forradalmi hullám, és milyen követeléslistát fogalmaztak meg egy hónappal a márciusi események után.