Ismeretterjesztő

A forradalom hite (2006.)

Az 1956-os forradalom a lengyelekkel való szolidaritást kifejező demonstrációnak indult, s úgy tűnt, Magyarország lerázhatja magáról a szovjet fennhatóságot. Amikor november 4-én a szovjet tankok bevonultak Budapestre, és leverték a forradalmat, sokan úgy döntöttek, jobb, ha elhagyják az országot, mielőtt felelősségre vonnák őket a forradalomban való aktív részvételükért. Őket szólaltatja meg a műsor: Kovács Árpád misszionárius (Stuttgart), Gémes István evangélikus lelkész (Stuttgart), Kati Schumacher Gömöry (Zürich), dr.

A forradalom hite (2006.)

Az 1956-os forradalmat követő orosz megszállás miatt sokan választották az Angliába vagy Ausztriába való menekülést. Az egyházak és a segélyszervezetek készek voltak segíteni az otthontalanná vált embereknek. Nyugaton a menekülteket szinte hősökként ünnepelték.

A forradalom hite (2006.)

A Magyar Kommunista Párt már a koalíciós időkben megkezdte támadásait az egyház ellen. Az egyházak megsemmisítésének leggyorsabb eszköze az volt, ha a vezetőjét eltávolítják. Ezért kellett Rákosinak koncepciós pert indítania Mindszenty József bíboros ellen. 1948. december 25-től 1949. február 3-áig az Andrásy út 60-ban gyógykezelésnek vetették alá, melynek célja akaratának kikapcsolása volt, hogy így gépiesen teljesítsen mindent, amit követelnek tőle.

Isten kezében (2002. november 30.)

Ünnepi megemlékezést és tudományos ülésszakot rendeztek Budapesten a Deák-téri evangélikus templomban, illetve ökumenikus istentiszteletet tartottak Kolozsváron az evangélikus templomban Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából. A műsor bemutatja, milyen szoros kapcsolata volt már gyermekkorától kezdve, tanulmányai révén Kossuthnak az egyházakkal. Hazafias gondolkodását főként az eperjesi evangélikus kollégiumnak köszönhette. Nagy álma, a protestáns egyházak uniója azonban nem valósulhatott meg.

Magyar emlékek Európában (2004.)

A film ízelítőt ad Magyarország és Németország politikai, egyházi, gazdasági és művészeti kapcsolatairól, a német városokban fellelhető emlékek segítségével. Augsburg: a kalandozó magyarok csatavesztésének emlékét őrzi, a városban pedig ma is látható a XV. században, a felvidéki kereskedő Fuggerek által épített első szociális lakótelep. Bambergben István király lovas szobra látható. Passauban a megözvegyült Gizella királyné lett a niedernburgi kolostor apátnője. Wartburg és Marburg Szent Erzsébet emlékét őrzi.

Isten kezében (2008. március 15.)

Milyen szerepük volt az egyházaknak a szabadságharc idején? Milyen mértékben vettek részt az eseményekben, hogyan álltak ki a magyar szabadság ügye mellett? Ezt vizsgálja a műsor a szabadságharc kirobbanásának 460. évfordulóján, bemutatva mind a katolikus, mind a protestáns egyházak vezetőinek, híveinek szerepvállalását az eseményekben. Megtudhatjuk, miért nem érte váratlanul a katolikus egyházat a forradalmi hullám, és milyen követeléslistát fogalmaztak meg egy hónappal a márciusi események után.

Szegletkő

A reformáció Krisztusra mutat, ő a szegletkő. Róla tesznek bizonyságot a műsorban megszólalók, ki-ki a maga szakterületén. A reformáció tanítását fogalmazza meg dr. Balla Péter református teológiai docens, a kor kiemelkedő festőjét, Lucas Cranachot mutatja be ifj. Harmati Béla művészettörténész, a reformáció zenéjének magyar vonatkozásairól szól Ferenczi Ilona zenetörténész, és példaképét, Petrőczi Kata Szidóniát idézi Petrőczi Éva költő. A műsorban megszólal az Evangélikus Teológiai Akadémia kamarakórusa, vezényel: Ferenczi Ilona.

Szegletkő (1998. március)

A műsorban először dr. Gyapay Gábor történész idézi fel a protestáns egyházak 1848 előtti helyzetét: hogyan alakult hazánkban a vallásszabadság ügye a reformációtól kezdve az 1848-as 20. vallási törvénycikkig. Ezt követően a pesti reformátusság szerepvállalásáról dr. Ritoók Zsigmond egyetemi tanár beszél, majd Gryllus Vilmos gyülekezeti felügyelő mutatja be a Deák téri evangélikus templom és az iskola helyzetét.

Szegletkő (1998. október)

A műsor első része Szenczi Molnár Albert életéről, munkájáról szól. Ő volt a reformáció irodalmának betetőzője. Bár Németországban alkotott, magyar nyelven írt. Ő alkotta meg többek között az első betűrendes magyar-latin, latin-magyar szótárat. 1607-ben pedig lefordította a 150 genfi zsoltárt. Munkásságáról dr. Szabó András irodalomtörténész beszél. 128. és 6. zsoltárát Kobzos Kiss Tamás adja elő. Szenczi Molnár Albert lázbeszéde című versét Petrőczi Éva olvassa fel.