Ismeretterjesztő

Isten kezében (2004. február)

Az egyháztörténelemben szinte egyedülálló módon háromszor választották meg, majd háromszor állították félre Túróczy Zoltán püspököt. Előbb 1939-től Nyíregyháza székhellyel a Tiszai, majd 1948-tól Győr székhellyel a Dunántúli egyházkerület püspöke volt. Az 1956-os forradalom sodrában pedig – budavári székhellyel – az Északi egyházkerület választotta meg főpásztorául. Az evangélizáció és a finn-magyar kapcsolatok kiemelkedő munkásának életét és munkásságát történészek, kortársak és családtagok idézik fel.

Isten kezében (2004. március)

1948-ban Túróczy Zoltán pertörlése szinte egy időben történt az egyházi iskolák államosításával. Az államosítást rögzítő egyezményben sikerült kedvező engedményeket rögzíttetnie, amit azonban később az államvezetés figyelmen kívül hagyott. A következő év nyarán az Állami Egyházügyi Hivatal sürgetésére megkezdődött megfigyelése. 1952 februárjában, amikor az államvezetés a négy egyházkerületet átalakította, Túróczy lemondott, és Nagygeresdre vonult vissza.

Isten kezében (2006. április)

Mit is jelent valójában a konfirmáció az evangélikus egyházban? Tényleg csak a bérmálás szentségének pótlása? Vagy több annál? Honnan ered egyáltalán? Ezekre a kérdésekre próbál választ találni a műsor, miközben bemutatja a konfirmáció szokásának eredetét, változásait, tananyagát, az ünnepi istentisztelet részeit. A műsor arról is tájékoztat, hány éves korban került sor a konfirmációra és arról is, hogy milyen ruhát viseltek azok, akik konfirmáltak.

Isten kezében (2005.)

József Attila személyéről, rendkívüli érzékenységéről, a transzcendens felé való nyitottságáról, s azt versbe foglaló rendkívüli tehetségéről és szenvedéséről beszélnek a műsorban megszólalók. Arról, hogyan némult el a vallásos gondolkodás a pártba való belépéskor, hogyan szólalt meg újra a párttal való kapcsolat megszűnése után, s hogyan kísérelték meg elhallgattatni bűntudatát az orvosok, akik arra próbálták rávenni: felejtse el Istent, s akkor megszabadul a gyötrődéstől.

Isten kezében (2004.)

Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu, Hosszúfalu-Alszeg, Fűrészmező az egykoron Magyarországhoz tartozó Barcaság falvai, melynek központja Brassó. Ezen a területen élnek a hétfalusi csángók, akik vallásukat tekintve egységes evangélikus tömböt alkotnak Erdélynek ezen a vidékén. Történetüket, hagyományaikat, magyarként való megmaradásuk nehézségeit mutatja be a műsor. Szép példát láthatunk a polgári népi viseletre, és megismerhetjük azoknak a személyeknek a munkásságát is, akik a magyar nyelv megőrzésén dolgoztak.

Isten kezében (2005.)

Száz éve született Dag Hammarskjöld svéd diplomata, aki 1953. április 7-étől 1961. szeptember 17-én bekövetkezett tragikus haláláig az ENSZ főtitkára volt. A család címeréből vett képpel élve a harmadik világnak védőpajzs, az ENSZ alapokmányának megvalósításában pedig kalapács kívánt lenni. Mély lelkiségét két kortárs személyiség hatása táplálta: Albert Schweitzer és Martin Buber. Személyes krisztushitére támaszkodva hozta meg döntéseit, Isten igéjéből keresve az útmutatást.

Isten kezében (2006. február 18.)

Áldó hatalmak oltalmába rejtve… 1944 karácsonyán írta ezt az éneket Bonhoeffer a börtöncellájában. A német ellenállás, a hitvalló egyház egyik legjelentősebb szervezője már két nappal Hitler hatalomátvétele után figyelmeztette a német nemzetet arra, hogy a vezér nem lehet bálvánnyá, mert akkor félre fog vezetni. Amíg tehette, prédikált, tanított, Krisztushoz való szoros ragaszkodással, s amikor megvonták tőle a prédikálás jogát, és kitiltották Berlinből, titokban folytatta munkáját bebörtönzéséig. Börtönből írt levelei is hitéről tanúskodnak.

A forradalom hite (2006.)

Fél évszázad távlatából szemléljük a forradalmat. Miként vettek rész keresztyén emberek és egyházak az események sodrában? Mit nevezhetünk a forradalom hitének? Ezekre a kérdésekre keres választ a sorozat. Kinczler Gyula archív fotói hiteles képet adnak a forradalom pillanatairól. A filmből megismerhetjük a forradalmi események előzményeit, az előkészületeket, amelyek azt jelezték: történnie kell valaminek, nem mehetnek tovább úgy a dolgok, ahogy eddig voltak.

A forradalom hite (2006.)

A film a Református Egyháznak az 1956-os forradalommal kapcsolatos néhány eseményét eleveníti fel. Már az 1948-as erőszakos változtatások utána jelentkeztek a válságtünetek, amelyek a forradalmat közvetlenül megelőző időszakban a teológusok körében is a változtatásra való törekvés hangjait szólaltatták meg. 1955-ben hitvalló nyilatkozatot adtak ki, 1956. október 22-én pedig 19 pontban fogalmazták meg, milyen változtatásokról szeretnének tárgyalni az egyetem dékánjával.

A forradalom hite (2006.)

Az 1956-os budapesti forradalom híre átlépte az országhatárt. Az Erdélyben élők számára is felcsillant a remény, hátha vége lesz végre az idegen uralomnak. S mert bátran szólni, énekelni mertek, el kellett szenvedniük a megtorlást. Politikai perben elítélték őket hazaárulás vádjával, özvegy édesanya, feleség, kisgyermek, még meg nem született gyermek mellől vitték el őket a börtönbe. Isten kegyelme, hogy végül nem végezték ki őket, hanem kényszermunkát kellett végezniük, s egy napon rájuk köszöntött a szabadulás órája.